A LEGERŐSEBB HANG A SAJÁTOD

Ahogy a fénysugár is csak akkor válik láthatóvá, ha van mi megtörje, visszaverje, és van valaki, aki valóban észreveszi – ugyanígy van a benned rejlő tehetséggel is.

Mert kell egy adó – de kell egy vevő is. Különben nincs kapcsolódás. A fény sem látszik, ha nem törik meg. A hang sem ér célba, ha nincs, aki valóban hallja.

Lehet, hogy amit magadból adsz: tiszta, őszinte, értékes. Lehet, hogy nem rejted el, hanem próbálod megmutatni, elmondani, odaadni – mégsem látják, hallják igazán. Nem veszik komolyan. És te egy idő után elkezded azt hinni: veled van a baj.

Pedig lehet, hogy nem a tehetségeddel van gond. Hanem a térrel. A közeggel. Azzal, hogy nem vagy jó helyen ahhoz, hogy visszaverjék a fényedet.

Sokszor nem azért nem értik, amit mondasz, mert nem jól mondod, nem azért nem veszik komolyan, mert nem fontos, nem helytálló – hanem mert nem azon a frekvencián hallgatnak, ahol te sugárzol. Más tapasztalat, más valóság, más értékrend.

Ami neked otthonos, másnak idegen.

Ami neked fáj, a másiknak érzéketlen.

Ami neked sok, a másiknak semmiség.

Ha azt tanultad gyerekként, hogy túl hangos, túl más, túl sok vagy, lehet, hogy lehalkítottad magad. És amikor nem kaptál visszajelzést, azt hitted, benned nincs is semmi figyelemre méltó – pedig csak nem láttak eléggé. Ahelyett, hogy megkérdőjeleznéd a színpadot – elkezdted megkérdőjelezni önmagadat.

Pedig a CSENDED és a benned rejlő ÉRTÉK a belső erőforrásod.

A TEHETSÉGED egy olyan ajándék, amely FÜGGETLEN A KÜLSŐ ELISMERÉSTŐL.

A szerepeid változhatnak – a jelmezek, a figurák – de TE, a színész, UGYANAZ MARADSZ. És az értékeid is.

A legnehezebb munka a belső hangok átírása.

Mert nem elég tudni, hogy értékes vagy — érezned is kell. Hogy ne az a hang szólaljon meg benned, amit egy régi tanár, szülő vagy vezető ültetett el, hanem a sajátod.

Ami emlékeztet arra, hogy: „Nem attól vagy értékes, hogy hangos vagy. Attól vagy értékes, hogy önazonos vagy. Csendben is.”

Ha most úgy érzed, hogy elhalványulsz, kérdezd meg magadtól: valóban én nem vagyok elég – vagy csak nem jó helyen vagyok önmagam?