Mi van, ha a konfliktus fele valójában belőled jön? Nagyon könnyű kívülre tenni a felelősséget.Kimondani, hogy „ő nem figyel rám… ő bánt… ő nem válaszol… ő okozza a feszültséget… ő lép ki a kapcsolódásból…” És valóban: a másik fél viselkedése hat ránk. Megérint. Fáj. Összezavar. Csakhogy ilyenkor ritkán tesszük fel a legfontosabb kérdést: Hol vagyok én ebben a történetben?Hogyan veszek részt én annak a helyzetnek a megteremtésében, amelyre most reagálok? Mert minden kapcsolód

Vannak pillanatok, amikor már nem elég megtartani magunkban, amit átéltünk. Meg akarjuk osztani, el akarjuk mondani – mert hisszük, hogy segíthet, inspirálhat, gyógyíthat bennünket és a másikat is. De mikor van itt az ideje? A kimondott szónak ereje van. Nemcsak információt visz, hanem energiát, szándékot is. Ahhoz, hogy a szavaink tisztán szólhassanak, idő kell hozzá, megéltség, az érzelmek szenvedéllyel teli megküzdése és megtisztulása. Az tud hitelesen tanítani, aki az érz

A változás részben döntés kérdése, amikor egyszer csak kimondjuk: elég volt . De mi van utána? Mert ezzel a döntéssel még nem vesz minden új irányt.   Legtöbbször bizalmatlanok vagyunk az újjal szemben. Nem azért, mert ne vágyódnánk rá, hanem mert nem tudjuk, mi lesz utána. A régi ismerős – még ha fáj is.Az új bizonytalan – még ha ígéretes is. A változás gyakran tapasztalással kezdődik. Egy apró mozdulattal, egy másként kimondott mondattal, egy kicsit eltérő reakcióval. Egye

Van egy ikonikus mondat, amit a KISS zenekar minden koncertje elején elkiáltott a közönségnek: “You wanted the best, you got the best!” Mindig is tetszett ez a mondat. Benne van a törekvés a minőségre, az elköteleződés – és benne van az eredmény is: az az energia, ami akkor születik, amikor emberek összejönnek, hogy valami jót, valami igazit teremtsenek. Néhány napja kaptuk: a Győri Toastmasters Klub  elnyerte a Distinguished Club  címet a 2024–25-ös évre. A csapat akkori vez

A legnagyobb vezetői erő nem a döntésben, hanem az ítélet elengedésében rejlik.Mert aki ítélet nélkül lát, az képes egységben tartani – embereket, folyamatokat, világokat.   Gyermekkorunkban sokan az ítélkezés és a megkülönböztetés közegében nőttünk fel. Ott, ahol folyamatosan megmértek, összehasonlítottak és lassan elhittük, hogy csak akkor vagyunk elég jók, ha valaki más szerint is azok vagyunk. A túlélés egyetlen útja az volt, hogy leválasszuk magunkat – az érzéseinkről, a

Pár héttel ezelőtt megtisztelő lehetőségem volt Sri Prethadie rendezvényén beszélni a tudatos vezetés valódi erejéről. Sokáig azt hisszük, a vezető ereje abban rejlik, mennyire inspirálóan beszél, hány jó választ ad, vagy mennyire tud motiválni. De valójában a vezetői jelenlét igazi hatalma egészen másban rejlik. Abban, hogy mennyire tudunk figyelni. Nem csak hallani, hanem valóban jelen lenni — őszintén, ítélkezés nélkül, teljes figyelemmel. Mert amikor egy vezető így figyel