A legnagyobb vezetői erő nem a döntésben, hanem az ítélet elengedésében rejlik.Mert aki ítélet nélkül lát, az képes egységben tartani – embereket, folyamatokat, világokat.   Gyermekkorunkban sokan az ítélkezés és a megkülönböztetés közegében nőttünk fel. Ott, ahol folyamatosan megmértek, összehasonlítottak és lassan elhittük, hogy csak akkor vagyunk elég jók, ha valaki más szerint is azok vagyunk. A túlélés egyetlen útja az volt, hogy leválasszuk magunkat – az érzéseinkről, a

Pár héttel ezelőtt megtisztelő lehetőségem volt Sri Prethadie rendezvényén beszélni a tudatos vezetés valódi erejéről. Sokáig azt hisszük, a vezető ereje abban rejlik, mennyire inspirálóan beszél, hány jó választ ad, vagy mennyire tud motiválni. De valójában a vezetői jelenlét igazi hatalma egészen másban rejlik. Abban, hogy mennyire tudunk figyelni. Nem csak hallani, hanem valóban jelen lenni — őszintén, ítélkezés nélkül, teljes figyelemmel. Mert amikor egy vezető így figyel

Nem a várakozás fáj igazán. Hanem amikor mélyen legbelül tudjuk: amit várunk, sosem fog megvalósulni.   „Dolgozunk rajta.” „Majd beérik." „Később lesz rá erőforrás.”   Ismerős mondatok? Ezek nem stratégiák. Ezek kifogások. Kifinomult mondatok, amelyek jól hangzanak, de valójában csak elodázzák az elkerülhetetlen döntést.   Az illúzió nem olcsó menedék — drágább hiba, mint a bukás. Mert a bukás legalább lezár. De ha évekig kapaszkodsz abba, ami nem működik, égeted az idődet, a

Vannak helyzetek, amikor nem bírjuk el a terheket és mint egy apáca bevonulunk saját kolostorunkba és bezárkózunk, imákba menekülve...

– és közben lassan megöli a bizalmat. Sokszor nem az őszinte törődés tartja életben a kapcsolatokat, hanem játszmák, érdekek és az a...

Vannak helyzetek, emberek, szituációk, amelyek kibillentenek a megszokott működésünkből. Mintha tükröt tartanának: megmutatják, mit...