Az új évben azokat a cselekedeteket választom, amelyek nem csak rólam szólnak, mégis formálják a világot.

Az év elején most nem azt a jól megszokott kérdést teszem fel magamnak először, mit szeretnék elérni, hanem azt, hogyan tudok úgy jelen lenni, hogy abból másoknak is jusson.

Ez nem azt jelenti, hogy mindig többet kell tennem, hanem egy döntést, hogy nem lépek tovább közömbösen.

Hiszem, hogy lehet stabilan jelen lenni – és abból adni.

Nem válaszokat. 

Nem tökéletességet.

Nem az “ én tudom a megoldást”.  - sajnos sokáig én is becsúsztam ebbe a működésbe.

Hanem figyelmet, időt, szeretetet, emberi gesztusokat.

Az adás nem nagy dolgokban mutatkozik meg.

Hanem egy gondolatban, amitől valaki megáll egy pillanatra.

Egy mondatban, ami nemcsak ösztönöz, hanem megnyugtat.

Egy jelenlétben, ami nem akar eladni – csak ott lenni.

Nem kell több.

Ezt viszem magammal a következő évre.

Ezt szeretném továbbadni – ahogy tudom, a munkámon keresztül.

Kívánom, hogy az új évben neked is legyen erőd az odaforduláshoz, bátorságod az egyszerű, emberi cselekedetekhez, és bizalmad abban, hogy az apró adások is formálják a világot.,